Brüsszel (Bruxelles/Brussel) Belgium fővárosa, az EU és a NATO székhelye. Belgium önálló kétnyelvű tartományának és régiójának számít. Míg magának a városnak 142 853 lakosa van, a hozzá tartozó régióval együtt mintegy egymillió lakosú városi övezetet alkot.
Brüsszel enklávéként ékelődik a flamand tartományba, ez problémás, mert a város többsége franciaajkú, míg így az agglomeráció már Flandria, ahol nincs kétnyelvűség.
A legenda szerint a várost a 6. században Goorik alapította. Brüsszel a középkorban (a 7. századtól) a burgundi Németalföld kereskedővárosa volt. A dokumentumok először 996-ban említik I. Ottó német-római császár egyik okmányában Bruocsella néven. 977 és 979 között Karl von Niederlothringen egy várat és egy kápolnát épített a Senne-folyó egyik szigetére. A 11. században várfallal vették körül a várost.
1430-ban Jó Fülöp burgundiai herceg örökölte Barbant tartományt. Ő tette fővárossá Brüsszelt. Ebben az időben építették fel a városházát. A városban felvirágzott a gazdaság: képkészítés, szőnyegkészítés. 1477-től a Habsburg Birodalom része lett.
V. Károly halála után, a fia II. Fülöp örökölte a trónt. Ő hozta létre Brüsszel központtal a Németalföldi tartományt. Sok spanyol földesúr érkezett ekkor a vidékre. 1578–1579-ben alapították meg az Utrechti Uniót, amely a később Hollandia lett 1648-ban a Vesztfáliai béke értelmében létrejött a független Hollandia, Brüsszel viszont nem lett része.
A spanyol örökösödési háború során Brüsszel Ausztriai Habsburg-ágnak lett egyik szép városa. 1795–1815-ig Franciaország része volt. 1830-ig, a függetlenség kikiáltásáig Hollandiához tartozott. I. Leopold 1830-ban a függetlenségkor az ország első királya lett.
A két világháború alatt német megszállás alá került a város.
1958-ban világkiállítás színhelye volt (az Atomium erre az alkalomra készült).
Nevezetességei:
Grande Place – A főteret flamand polgárházak díszítik.
Szent Mihály és Szent Gudula székesegyház,
Parc du Cinquantenaire (Jubileumi park benne diadalívvel),
Laekenben királyi kastély és pálmaház,
a számos szecessziós bevásárlóutca,
Brüsszel városfalainak maradványai,
Brüsszeli Igazságügyi Palota (franciául:Palais de Justice, hollandul:Justitiepaleis),
az Atomium, amely az 1958-as világkiállítás jelképe volt.
Jelképe a Manneken Pis (Pisilő fiúcska) 60 cm-es szobra a belvárosban a Grande Place közelében.
A Koekelbergi Bazilika.
További információk Brüsszelről:
