2008. május 19. (hétfő)

Az utazás elsõ, nagyon fontos momentuma volt a bõröndök bepakolása, ami a több éves rutinnak köszönhetõen, elég gyorsan ment.:-) A képeken látható, milyen sok bõröndöt kellett "belegózni a busz csomagterébe és az utánfutóba.:-)

03:20-kor végre elindultunk!

Az első megálló még Magyarországon volt, Hegyeshalomnál. Kicsit már elültük magunkat és elzsibbadtunk, pedig még a határon sem léptünk át :-)

Útközben ilyen szép tájakat láttunk:

3 óra elteltével ismét megálltunk, mert az úközben megivott üdítő-ásványvíz mennyiséggel arányosan növekedet az "Álljunk már meg pisilniiii" - felkiáltások száma :-) Újra megmozgattuk elgémberedett végtagjainkat :-) Fruzsi és Anna akrobatikus-foobag mutatvánnyal szórakoztattak bennünket :-)

Haladtunk tovább úticélunk, Aachen felé...de az idő "ólomlábakon járt"...:-) Múlattuk az időt mindenfélével...volt aki kártyázott, volt aki aludt, és akinek szüksége volt egy kis ihletre az alváshoz, az nézte Az álmosvölgy legendája című filmet, majd A kilencedik kaput...és végső elkeseredésünkben arra vetemedtünk, hogy betegyük a Kutyám, Jerry Lee DVD-t....:-)

Nagy nehezen eljött az este 9 óra 30 perc: megérkeztünk Aachenbe. Mivel itt északabbra később sötétedik, még félhomályban is láthattuk a várost. :-) A színház mellett parkoltunk, innen sétáltunk be a dómhoz, amely körül nagyon hangulatos kis utcácskák voltak, esti fényben nagyon hangulatos volt.

1 óra városnézés után elindultunk a szálláshelyünkre, egy Aachentől 20 km-re, már Belgium területén lévő kisvárosba, Kamnisba. Kisebb bizonytalanság és egy izgalmas, szántóföldön történő megfordulás után megtaláltuk a szállást, éjfél előtt fél órával már mindenki a szobájában lehetett.

A szállásról a tanárok apartmanjában készültek képek, mivel minden gyerek azonnal lefeküdt aludni :-)))

2008. május 20. (kedd)

Reggel 8 órakor volt a gyülekező a busznál, mindenkinek sikerült időben felébredni...:-) Elindulni csak 8:20-kor tudtunk, ugyanis kisebb bonyodalom volt abból, hogy két csapat az apartman kulcsát belül hagyta a zárban...kívülről pedig nem lehetett kinyitni csak kulccsal. A gondnok nő jó szívének köszönhetően a két csapatnak nem kellett végül 50-50 eurót fizetni a zárcserére... A számlát majd otthon kapjuk meg, reméljük, azon sem lesz rajta a plusz 100 euro. :-)

Feri bácsi elvégezte szokásos reggeli tornáját...:-)))

Mielőtt elindultunk volna Brüsszel felé...egy nagyon megtisztelő felkérésnek tettünk eleget...a helyi Aldi áruház megnyitó műsorán léphettek fel táncosaink és zenészeink.... :-))))

A "fellépés" után megreggeliztünk...ki a buszon...ki a parkolóban... :-)

Egy kis buszhangulat... :-)

Végre elindultunk Brüsszel felé...odaérve kisebb dugóba keveredtünk...de szerencsére elég gyorsan haladtunk...és 11:50 perckor megérkeztünk az Európai Iskolába, ahol Fodor Zoli bácsi és Mészáros Csilla néni várt bennünket.

Zoli bácsi röviden elmesélte, hogy az Európai Iskolába több, mint 3000 tanuló jár, nagyon sok országból, az iskola teljes területe körülbelül akkora, mint a Tiszaliget.

Az első programunk a bőröndök kipakolása volt...majd elmentünk ebédelni a "menzára". :-) Előételként salátákat ettünk, a főétel sült karaj volt, petrezselymes burgonyával és karfiollal, desszertként pedig gyümölcsjoghurtot kaptunk.

Ebéd után átsétáltunk az iskola egy másik épületéhez, ahol a főigazgató és két helyettese köszöntött bennünket. Viktor bácsi is mondott pár mondatot a néptánccsoportról, majd átadták a csoport ajándékait.

Innen átsétáltunk a magyar nagykövetség épületéhez, ahol a nagykövet úr fogadott bennünket és előadást tartott nekünk arról, mi is egy nagykövetség feladata, milyen szerepe van ennek az országok közötti kulturális, gazdasági, katonai, stb. kapcsolatok építésében.

A követségi látogatás után ismét magunkhoz ragadtunk bőröndjeinket és mindenki elindult a vendéglátó családjához...legtöbben iskolabusszal utaztak haza...páran hazagyalogoltak, mert a környéken lakik a vendéglátó családja, néhányakat pedig autóval vittek haza...így ért véget a mai napunk. :-)

2008. május 21. (szerda)

Szerdán reggel 8-kor az Európa Iskolánál gyülekeztünk, mielőtt elindultunk az Európai Parlamentbe. Nagyon vártuk már ezt a reggeli találkozást, mert kíváncsiak voltunk, ki hogy érezte magát az első este a vendéglátókkal. A sok mosolygó arc láttán és az élménybeszámolókat hallgatva, nagyon úgy tűnik, mindenki jól érzi magát a családjánál. :-))))

9 óra körül érkeztünk meg az Európai Parlamenthez. A beléptetés olyan volt, mintha egy reptéren lennénk, fémdetektorral átvizsgáltak bennünket, a nálunk lévő tárgyakat (péntárca, kulcs, fényképezőgép, kamera) pedig átvilágították. Természetesen semmi probléma nem volt. :-))

Először megnéztük a termet, ahol az európai parlament ülésezni szokott. Az újságíróknak fenntartott sorokba be is ülhettek a gyerekek. Fodor Zoli bácsi elmesélte nekünk, hogy folynak itt a többnyelvű ülések, hol ülnek a szinkrontolmácsokl, a csoportot kísérő hölgy pedig megmutatta, hol ülnek a magyar képviselők a teremben.

A bejáratnál lévő uniós zászlósor előtt készítettünk egy csoportképet.

A parlamentből átsétáltunk a Magyar Köztársaság Állandó Képviseletéhez, ahol meghallgattunk egy előadást arról, mi is a képviselet feladata, hogyan vesznek ők részt az EU parlament munkájában, milyen testületekben, milyen tisztségviselők dolgoznak Nagyon figyeltünk minden egyes szóra, mert az előadást követően az elhangzottakból egy kvízt töltöttünk ki. A legjobbak jutalma egy-egy doboz igazi belga csoki volt! :-)) A csoport minden tagja kapott Emléklapot és egy-egy szelet csokit is:-) A szellemi megpróbáltatások után a gyomrunkat is próba elé állítottuk: a nekünk kínált sütikből, csokikból, rágcsálnivalókból és üdítőből semmit nem hagytunk :-))))

A következő úticélunk az Atomium és a Mini Európa volt. Útközben is nagyon sok szép épületet láthattunk. Pl. a királyi palotát, amelynek tetején kinn volt a belga zászló, tehát a király épp ott tartózkodott.

Végre megláttuk az Atomium hatalmas gömbjeit! :-)

Elindultunk a Mini Európába... Amíg Zoli bácsi a belépőjegyeket intézte, kicsit lazítottunk... :-)))

Köszönjük szépen Szeredi Peti és Zsuzsi Anyukájának, Herczog Editnek (aki az európai parlament képviselője) a belépőjegyeket.

Ahogy beléptünk a kapun, egyből elkapott bennünket a Mini Európa kabalafigurája, egy teknősbéka, hogy készítsen velünk egy csoportképet. A végén meg is vásároltuk ezt a fotót, sajnos csak otthon tudjuk majd feltenni ide az útinaplóba, mert szkennert nem hoztunk magunkkal... :-)

A parkban kb. 3,5 órát töltöttünk, az EU országainak legszebb épületeit láthattuk kicsiben.

A magyar makett, a Széchenyi-fürdő előtt közösen elénekeltük a Himnuszt...

A nap utolsó állomása a Grand Place volt... Először a Bartók Béla szoborhoz mentünk, ahol elénekeltük az A csitári hegyek alatt című népdalt...:-)

A városházáig együtt mentünk, majd kisebb csoportokban indultak el a gyerekek megnézni a Grande Place-t. A városháza előtt megbeszéltük, hogy 18:45-kor találkozunk...

A nap végén mindenki kicsit fáradtan, de nagyon-nagyon sok élménnyel gazdagodva tért haza a vendéglátó családjához...:-)

2008. május 22. (csütörtök)

A mai napon Brugge-be kirándultunk.

Reggel 8:30-kor indultunk az Európai Iskola elől, 2 órás út állt előttünk. A buszon a Sebes-Sodrás Együttes szórakoztatott bennünket :-))

A csapatunk tegnap este teljessé vált: megérkezett Marika néni! :-)

Amikor megérkeztünk Brugge-be, kisebb csoportokban indultunk el városnézésre. A bennünket kísérő tanárnő mindenkinek hozott egy térképet, amelyen a fontosabb látnivalók fel voltak tüntetve, így mindenki könnyedén eligazodott ebben a nagyon szép, hangulatos városban.

Brugge képekben:

Fél kettőkor indultunk vissza Brüsszelbe és 3-ra már vissza is értünk, így maradt egy óránk, hogy elpróbáljuk a holnapi fellépés táncait. 4 órakor mindenki hazament a vendéglátó családjához.

A mai nap is nagyon szép és tartalmas volt.

Tánccsoportunk új tagokkal bővült - a családokat ma este leptük meg az ajándék pólókkal :-))))

2008. május 23. (péntek)

A mai napon 5 fellépése volt a gyerekeknek (2 délelőtt és 3 délután). A műsor után az Európai Iskola diákjait is táncolni hívtuk, akik szinte kivétel nélkül nagy örömmel pattantak fel és perdültek táncra. :-)) Nagyon jó volt látni, hogy ilyen sok, különféle nemzetiségű gyerek és felnőtt táncol együtt!!! Reméljük, nem csak nekünk lesz ez egy életre szóló emlék, hanem az itteni gyerekeknek is!

Ma ismét az iskolában ebédeltünk. Az előétel saláta volt, a desszert fagyi, a főétel pedig: cápahúsos-kagylós-polipos ragu burgonyával! :-))

Délután is nagy sikerünk volt a fellépéseken, a délelőttinél még hangulatosabb közös táncban volt részünk! :-)

4 órakor mindenki hazament a vendéglátó családjához.

Mivel ezen a napon 750 fénykép készült, ezért ide nem "férnek el". A fotók az iskola fotóalbumában tekinthetők meg --> ITT!

Kedves Szülők és Gyerekek!

Amikor az ötlet – a Szandaszőlősi táncosok meghívásáról – elsőként felmerült, sok bizonytalansági tényezőt kellett figyelembe venni. A „nem teljesen hazai pályán” való szervezés számos  megbeszélendő részlépést igényelt. Az élménybeszámolókból biztosan ki fog derülni, hogy az itteni iskola, a maga 3100 diákjával és néhány száz tanárával, illetve nem kevés kiszolgáló személyzetével nagyon sokrétű napi szervezést igényel az itt dolgozóktól és a vezetőktől. Minden, nem megszokott esemény, a megszokott rendet, a napi ritmust „átkomponálja”.

Voltak pillanatok, amikor meg voltam arról győződve, hogy a majdnem 50 fős csoport invitálása Szolnok városából, Szandaszőlősről túlságosan sok és a részletességekre is kiterjedő szervezőmunkát igényel.

Mindezzel együtt abban az egyben azonban biztos voltam, hogy az általam ismert iskola valódi minőséget hoz a brüsszeli iskola életébe.

 ÍGY TÖRTÉNT!

Sok kolléga – mindenféle nyelven – nekem gratulált a gyerekek fellépése után.
Talán 1-2 másodpercre el is hittem, hogy a fellépésük fergeteges sikerében nekem is van részem.
A valóság és a tény azonban az, hogy az Önök nevelése, az otthoni tanárkollégák kitartó munkája, a kiváló táncpedagógusok és a zenészek szakmaisága és nem kevésbé a gyerekek kitartó gyakorlása teljesen professzionális alkotást eredményezett.
Nagyon köszönöm ezt Önöknek és Mindnyájuknak az itt tanító tanárok, az itt tanuló diákok és szüleik nevében:

Fodor Zoltán tanár 

2008. május 24. (szombat)

A mai napon is egész nap az iskolában voltunk, ma volt az Iskolanap! Mindkét fellépésen teltház volt, a közönség nagyon jól szórakozott! :-)

A fellépések után megebédeltünk, majd a magyar szekciót "erősítettük" csutkababa-készítéssel, bőrfonással, hajfonással, muzsikálással és tánccal. A legnagyobb sikere a zenének, táncnak és a hajfonásnak volt. 76 euróval tudtunk hozzájárulni a jótékonysági gyűjtéshez.

Mivel ezen a a napon is nagyon sok fotó készült, így ismét fotóalbumunkban tekinthetők meg: ITT.

Kedves Mindenki!

Azért írjuk, hogy mindenki, mert szeretnénk szólni a Brüsszelben, és a Szolnokon lévő családokhoz egyaránt.

Minden este olvasgattuk a fórumot, nézegettük a képeket. Ma, szombat este pedig itthon, Fodor tanár úréknál felelevenítettük az egész hetet.
A szolnoki csoport nevében szeretettel köszönjük Fodor Zoltán tanár Úrnak és családjának, valamint a magyar szekcióba járó gyerekek családjának a meghívást, a szeretetteljes fogadtatást, az egész heti gondoskodást.
Fodor tanár úr már hónapokkal ezelőtt napi kapcsolatban volt az iskolával, és minden részletre kiterjedően építette a „hidat" Szolnok és Brüsszel között – köszönjük Tanár Úr.

A brüsszeli családok szeretettel fogadták a szolnoki „gyerekeiket", köszönjük ezt. Több brüsszeli gyereknek lett szolnoki testvére, olykor 2-3-4 is erre a hétre.
Kedves brüsszeli családok! Köszönjük, hogy otthont adtak csoportunknak, köszönjük, hogy gondoskodtak rólunk, érdeklődéssel fogadták műsorunkat, mindent megtettek azért, hogy minden a lehető legjobban sikerüljön, és így is történt.

Köszönjük, hogy részesei lehettünk az 50. évforduló méltó megünneplésének, részesei lehettünk egy jótékonysági rendezvénynek!

Kedves brüsszeli gyerekek, kedves szülők, pedagógusok! Kívánjuk, hogy szeretettel emlékezzetek ránk, kívánjuk, hogy a magyar kultúrát Magyarországtól távol is őrizzétek.

Kedves szolnokiak!

Nagyon jó volt itt szolnokinak lenni. Nagyon jó volt részese lenni azoknak az eseményeknek, amelyeket az otthoniak követhettek a honlapon, Edina fotói adnak ízelítőt ebből. Kiválóan szerepeltek a gyerekek, de a műsorok mellett a szabad táncaikkal, énekkel, zenével, kézműves foglalkozásokkal kápráztatták el az 50. évforduló résztvevőit. Nagyon nagy siker volt. A gyerekek példás helytállását köszönjük, és büszkék vagyunk rájuk.

Kedves Szülők!

Az, hogy ezek a gyerekek ilyen sikereket élhetnek meg a család és az iskola közös munkája. Kívánjuk, hogy az elkövetkezendő években is legyen közös munkánk gyümölcse az az öröm, amit a gyerekek megéltek az elmúlt napokban.

Holnap indulunk haza, de reméljük, hogy az emlékek, a levelezések, fotók, kialakult kapcsolatok megtartják azt a hidat, amit közösen sikerült építeni.

Köszönjük mindenkinek:

a szolnoki csoport pedagógusai
Kállai Mária és Király Eszter

2008. május 25. (vasárnap)

A mai napot mindenki a családdal tölti, ahol egyénileg fog fotókat készíteni minden gyerek, tehát azt majd otthon lehet csak megnézni :-))))

A hazaindulás időpontját este 20:45-re tűztük ki, 20:30-kor gyülekeztünk az Európai Iskola Waterloo bejáratánál. Persze nem volt mindenki pontos, de az utolsó pillanatban mindenki megérkezett, így senkit sem hagytunk ott Brüsszelben. :-))

A búcsúzás nem volt gyors és könnyű...próbáltuk vidámabbá tenni egy közös népdalénekléssel...de a szemekben már egy-két könnycsepp megjelent...

Voltak, akik az utolsó percekben még gyorsan lefényképezkedtek vendéglátójukkal...

Nagy nehezen sikerült elbúcsúzni egymástól, Feri bácsi dudált - ez azt jelentette, indulnunk kell, mindenki szálljon fel a buszra!

A buszon még szipogtak páran, sőt olyan is volt, akinél akkor tört el igazán a mécses, amikor felült a buszra... Csak a búcsúzás ténye volt ilyen szomorú, mindenki boldog volt, mert nagyon szép hetet töltöttünk Brüsszelben és új barátokat szereztünk... :-)

21:05-kor elindultunk haza...

Ezen a napon már semmi izgalmas nem történt...csak buszoztunk, buszoztunk és buszoztunk.... :-)

2008. május 26. (hétfő)

Ez a nap pont úgy kezdődött, ahogy az előzőt befejeztük....buszoztunk, buszoztunk és buszoztunk... :-)

Mivel éjszaka nem volt forgalom az utakon és a csapat nagy része aludt, nem kellett megállnunk, így elég gyorsan haladtunk...

És egyszercsak (úgy 14 órával az indulás után)....megjelent előttünk az első közlekedési tábla, amelyen szerepelt a BUDAPEST felirat... :-)

Aztán végre átléptük a magyar határt is... :-)

3 óra elteltével pedig bekanyarodtunk a Gorkij utcára... :-)) A művház előtt Karcsi bácsi és a hatodikosok integettek nekünk, az ovi sarkánál Gúth Timi Anyukája...az iskola előtt pedig a többi szülő várta már nagyon a gyerkőcöket! :-)

Mindenki gyorsan összeszedte a bőröndjét, a cuccait és ment haza, hogy végre elmesélhesse az élményeit és kipihenhesse a hossszú buszozás fáradalmait.

Itt a vége, fuss el véle... :-)